Envirosense
hu | en
Alkalmazási területek

Régészet

A légifelvételek régészeti felhasználásnak már több mint 100 éves hagyománya van, kialakult módszertannal. A levegőből készített felvételek olyan részleteket is megmutatnak, melyek a földről vizsgálva nem láthatók. Ezek az eltérések jelentkezhetnek talaj-jelekként, vagy növényzeti anomáliákként. Az antropogén bolygatások a talajban minőségi elváltozásokat okoznak, ami sok esetben a vegetáció bizonyos növekedési fázisában is megmutatkozik. Ezek az elváltozások növényzettől és időjárástól függően sok esetben igen pontos következtetéseket engednek levonni az egykori bolygatásokról. Egy-egy helyszínről célszerű több alkalommal, más viszonyok közt is felvételt (ortofotó és hiperspektrális felvételek egyaránt) készíteni, hiszen a növényzeti anomáliák egyszerre több tényezőtől is függnek, így egyszeri felvételezés alkalmával ezek nem feltétlenül mutatkoznak meg. A nagy területet érintő légifelvételek jó lehetőségeket adnak új lelőhelyek detektálására. Ezeknek a légifelvételknek a készítése és kiértékelése mutatott rá arra, hogy a régészetei lelőhelyeket komplexen (nem önmagukban) érdemes vizsgálni, hiszen a tájban előforduló jelenségek és lehetőségek mindenkori élet részét képezték/képezik. A mérethelyes légifelvételek, a kézikamerás felvételekkel szemben, lehetőséget adnak a lelőhelyek előzetes térképezésére, és így a további kutatások tervezésére.

A régészethez mint társadalomtudományi ágazathoz a LiDAR technológia csak az elmúlt 10 évben kezdett beszivárogni, mind használhatóságában, mind módszertanában. A régészeti felhasználásnak, az általános feldolgozási és felhasználási módok mellett, vannak sajátos feltételei, körülményei, amik elkülönítik a többi szakági felméréstől. A LiDAR felmérések elsődleges régészeti célja többnyire egy nagyon finom, mikro domborzati térkép (akár 10-20 centiméteres domborzati különbségekkel), ahol az antropogén hatások jól kivehetők. Olyan kismértékű elváltozásokról beszélünk, melyek általában még a helyszíni terepi vizsgálatok alkalmával sem észlelhetők. Különösen fontos a régészeti alkalmazásban a nagy felbontás (méter alatti), mivel a keresett objektumok kiterjedése általában a néhány métert nem haladja meg. Kiemelt szerep jut a LiDAR-nak az erdős területek térképezésében is, ahol a vegetáció nehezíti nagymértékben az antropogén eredetű jelenségek térképezését. A légifelvételekkel szemben a LiDAR ezeken a területeken is különösen hatékony. Nagy felületek átvizsgálása, topográfiai kutatások során kiválóan alkalmazható. A nagyfelületű (több négyzetkilométeres) LiDAR felmérések átnézésével addig ismeretlen lelőhelyeket, jelenségeket lehet felfedezni. A lokális felmérések helyett itt nagy kiterjedésű, több négyzetkilométeres terültek összefüggő vizsgálatára van lehetőség.

Az UAV technikával jellemzően egy-egy célzott lelőhely, vagy feltárás dokumentálását tudjuk végezni valamint a műemléki állapotfelméréseknél is alkalmazhatók. A drónokkal végzett felvételek ideálisak lehetnek fotogrammetriai terepmodell készítésére, és mivel akár ortogonális légifelvételeket is lehet készíteni velük, kiválóan alkalmasak a feltárások dokumentációjára.

Potenciális felhasználók köre

  • Régészet
Felhasználási területTechnológia
ortoLiDARhiperUAV
Régészeti kampánytervezés és erdős területek domborzatának felmérése
Nagyobb területek áttekintése, mikrotopográfia felfedése
Domborzat és felszínmodellek előállítása
Műemléki állapotfelmérések
Növényzeti anomáliák régészeti kiértékelése
Új régészeti lelőhelyek felderítése a növényzeti anomáliákból
Ásatási dokumentáció, helyszíni felmérések (3D ortofotó)
Célzott lelőhelydokumentálás, felmérés

Kérdése van?

Technológiáinkkal kapcsolatban az címen várjuk érdeklődését.