Egy önkormányzat nap mint nap olyan döntéseket hoz, amelyek évekre vagy akár évtizedekre meghatározhatják egy település működését. Hol szükséges út- vagy közműfejlesztés? Mely területeken kell beavatkozni a csapadékvíz kezelésébe? Hol indokolt új zöldfelület kialakítása? Milyen állapotban van az önkormányzati vagyon? Hol lenne a legnagyobb szükség fásításra? Mely területek alkalmasak egy tervezett beruházás megvalósítására?
Ezek nagyon különböző kérdéseknek tűnnek, egy dolog azonban közös bennük: jó döntést csak megfelelő információ birtokában lehet hozni.
Ebben nyújt segítséget a távérzékelés.
A légi LiDAR-felmérések, a nagyfelbontású ortofotók, a multispektrális felvételek, a műholdas adatok és az ezekből előállított térinformatikai elemzések olyan részletes képet adhatnak egy településről, amely korábban csak hosszadalmas helyszíni felmérések sorával lett volna összeállítható.
A távérzékelés azonban önmagában még csak adat.
Az igazi érték akkor keletkezik, amikor az adatból döntést támogató információ lesz.
Egy teljes település egyetlen rendszerben
Az önkormányzati döntéshozatal egyik gyakori nehézsége, hogy a szükséges információk különböző helyeken, eltérő formátumban és sokszor eltérő aktualitással állnak rendelkezésre.
Más adatbázisban szerepelnek az ingatlanok, máshol a közterületek, külön rendszerben a zöldfelületek vagy a közművek adatai. Eközben a település folyamatosan változik.
Egy nagyfelbontású légi felmérés ezzel szemben egységes időpontban képes rögzíteni egy teljes terület aktuális állapotát.
Az ortofotó megmutatja, mi található a felszínen, a LiDAR pedig centiméteres–deciméteres nagyságrendű részletességgel szolgáltathat háromdimenziós információt a terepről, épületekről és növényzetről.
Az ezekből előállított térinformatikai adatbázis pedig összekapcsolható az önkormányzat meglévő nyilvántartásaival.
Így a térkép már nem pusztán háttérként szolgál, hanem közös információs felületté válhat a döntéshozók és a különböző szakterületek számára.
1. Mi van valójában a településen?
A jó döntéshozatal első lépése a pontos helyzetismeret.
A nagyfelbontású ortofotók és LiDAR-adatok segítségével részletesen feltérképezhetők többek között:
- az épületek és azok geometriai jellemzői,
- utak és burkolt felületek,
- zöldterületek,
- egyedi fák és lombkoronák,
- terepi magasságviszonyok,
- vízelvezetés szempontjából meghatározó felszíni formák,
- valamint számos egyéb városi objektum.
Az így létrejövő adatbázis összevethető a meglévő önkormányzati nyilvántartásokkal is.
Ez különösen fontos lehet akkor, ha a nyilvántartott állapot és a valóság között eltérés van.
2. Vagyonkezelés: pontosabb kép arról, amivel gazdálkodunk
Egy önkormányzat jelentős ingatlan- és területvagyonnal gazdálkodik. Ennek hatékony kezelése nehéz, ha az alapadatok hiányosak vagy elavultak.
Távérzékelési adatok segítségével aktualizálhatók az ingatlan- és épületadatok, meghatározhatók az épületek körvonalai, magassága és tetőgeometriája, illetve 3D épületmodellek is létrehozhatók.
A különböző időpontokban készült felmérések összehasonlításával pedig a változások is követhetők.
Ez lehetővé teszi, hogy az önkormányzat ne csak egy statikus nyilvántartással rendelkezzen, hanem folyamatosan frissíthető képet kapjon saját vagyonáról és annak változásairól.
3. Hol érdemes fejleszteni?
Egy beruházás előkészítésekor számos területi szempontot kell egyszerre figyelembe venni.
A domborzat, a lejtés, a felszínborítás, a meglévő épített környezet, a zöldfelületek vagy éppen a vízmozgás mind befolyásolhatják egy fejlesztés megvalósíthatóságát és költségeit.
Térinformatikai elemzéssel ezek az információk egymásra helyezhetők és együttesen vizsgálhatók.
Így különböző fejlesztési forgatókönyvek már a tervezés korai szakaszában összehasonlíthatók.
A kérdés tehát nem csupán az lehet, hogy „megvalósítható-e itt a beruházás?”, hanem az is:
„A lehetséges helyszínek közül melyik a legalkalmasabb?”
4. Zöldfelület: hol van valóban szükség beavatkozásra?
A városi zöldfelületek kezelése jóval több annál, mint annak ismerete, hogy hány park található egy településen.
Légi távérzékelési adatokból vizsgálható a vegetáció kiterjedése és állapota, meghatározható a lombkorona-borítottság, azonosíthatók az egyedi fák, illetve akár részletes fakataszter is kialakítható.
Ez már konkrét döntésekhez használható.
Hol kevés az árnyékot biztosító növényzet? Mely városrészekben alacsony a lombkorona-borítottság? Hol indokolt új fák telepítése? Mely területeken romlik a növényzet állapota?
Ahelyett, hogy minden terület azonos prioritást kapna, az erőforrások oda irányíthatók, ahol a beavatkozásra valóban a legnagyobb szükség van.
5. Vízgazdálkodás: merre megy a víz?
A klímaváltozás miatt az önkormányzatok egyre gyakrabban szembesülnek két látszólag ellentétes problémával: hosszú száraz időszakokkal és rövid idő alatt lehulló, rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal.
A nagy pontosságú LiDAR-adatokból előállított digitális terepmodellek segítségével részletesen vizsgálható a felszín domborzata és a víz várható mozgása.
Azonosíthatók:
- a lefolyási útvonalak,
- a természetes mélyedések,
- a potenciális vízgyűjtő területek,
- a problémás vízelvezetési pontok,
- valamint a vízmegtartásra alkalmas területek.
Ezek az információk segíthetnek a csapadékvíz-gazdálkodás, a vízvisszatartás és a klímaadaptációs beruházások tervezésében.
A cél így már nem feltétlenül az, hogy a vizet minél gyorsabban elvezessük a településről, hanem hogy pontosan tudjuk, hol jelent kockázatot, és hol jelenthet erőforrást.
6. Városüzemeltetés: kevesebb helyszíni felmérés, gyorsabb információ
Egy egész település folyamatos helyszíni felmérése jelentős idő- és humánerőforrást igényel.
A távérzékelés egyik legnagyobb előnye, hogy nagy területről egységes módszertannal, rövid idő alatt képes részletes adatokat biztosítani.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden terepi ellenőrzés kiváltható.
Azt viszont igen, hogy sok esetben már az irodából eldönthető, hol szükséges egyáltalán helyszíni vizsgálatot végezni.
A szakemberek így célzottan mehetnek terepre, ami gyorsabbá és költséghatékonyabbá teheti a településüzemeltetést.
7. Nem csak azt látjuk, milyen a város – azt is, hogyan változik
A távérzékelés különösen nagy értéke az ismételhetőség.
Ha egy területről több időpontban állnak rendelkezésre felvételek, a változások objektíven összehasonlíthatók.
Vizsgálható például:
- hogyan változott a beépítettség,
- csökkent vagy nőtt-e a zöldfelület,
- hogyan változott a lombkorona-borítottság,
- milyen területeken történt jelentős felszínváltozás,
- hogyan alakult egy fejlesztési terület,
- vagy milyen eredményt hozott egy korábbi önkormányzati beavatkozás.
Így a téradat nemcsak a döntés előkészítésében segít, hanem annak eredménye is visszamérhetővé válik.
8. 3D városmodellek és digitális ikrek: amikor a település modellezhetővé válik
A LiDAR-adatok és légifelvételek alapján részletes 3D épület- és városmodellek hozhatók létre.
Egy ilyen modell nem csupán látványos vizualizáció.
Alapot biztosíthat többek között várostervezési, közlekedési, környezetvédelmi, napenergia-potenciálhoz kapcsolódó vagy egyéb modellezési feladatokhoz.
Ha pedig a különböző önkormányzati adatbázisok, térbeli objektumok és elemzési eredmények egységes rendszerbe kerülnek, fokozatosan létrejöhet a település digitális ikerpárja.
Ebben a virtuális környezetben már nemcsak a jelenlegi állapot vizsgálható: különböző fejlesztési forgatókönyvek hatása is modellezhető a tényleges beavatkozás előtt.
A térkép akkor érték, ha döntés születik belőle
A távérzékelés technológiai háttere összetett: LiDAR pontfelhők, ortofotók, multispektrális felvételek, felszínmodellek, 3D adatbázisok és térinformatikai elemzések dolgoznak a háttérben.
Egy önkormányzat számára azonban nem maga a technológia a lényeg.
Hanem az, hogy választ kapjon a saját kérdéseire.
Hol avatkozzunk be először?
Mire fordítsuk a rendelkezésre álló forrásokat?
Hol jelentkezik kockázat?
Melyik fejlesztési változat a kedvezőbb?
Mi változott az elmúlt években?
És milyen hatása lehet annak a döntésnek, amelyet ma meghozunk?
Az Envirosense távérzékelési és térinformatikai megoldásainak célja, hogy a nagy mennyiségű téradatból ilyen, a gyakorlatban használható információ szülessen.
Mert az adat önmagában még nem hoz jobb döntést.
A megfelelően feldolgozott adat viszont megmutathatja, hol érdemes elkezdeni.
Milyen döntést szeretne adatokkal alátámasztani?
Legyen szó településfejlesztésről, városüzemeltetésről, zöldfelület- és vízgazdálkodásról, önkormányzati vagyonkezelésről vagy egy konkrét beruházás előkészítéséről, segítünk meghatározni, milyen téradatokra és elemzésekre van szükség a döntéshez.
Vegye fel velünk a kapcsolatot, és mutassa meg a területet – mi segítünk meglátni az adatokban rejlő lehetőségeket.